ha jĂłl emlĂ©kszem, ez már ilyen tradĂ­ciĂł. Mármint, hogy postolunk a szentkarácsonyi Ă©lmĂ©nyekrõl. Bár andriska orr-mĂ»vĂ©szetĂ©t nem fogom tudni felĂĽlmĂşlni, azĂ©rt ideszántok pár sort. NaszĂłval a szentkarácsony az nálunk mindig izgalmas. Karácsonyfa dĂ­szĂ­tĂ©sbõl családi veszekedĂ©s, satöbbi. Itt ezt most megfejeltĂĽk azzal a könnyĂ­tĂ©ssel, hogy kicsi fánk van, tehát a dĂ­szĂ­tĂ©s nem olyan nehĂ©z. Bár most is elhangzottak olyanok, mint “huszonnyolcĂ©ve Ă©lek veled Ă©s minden Ă©vben megprĂłbálod vitorlaszerĂ»en felrakni az Ă©gõket” , de ez semmi sem volt. TĂ©nyleg, röviden Ă©s tömören annyi mondhatok, hogy ilyen nyugodalmas karácsonyfánk mĂ©g sosem volt. Haha, de a hal! Na az kárpĂłtolt. Mindig esszĂĽk degesszámra (lĂ©tezik ez a szĂł?) fogast jĂłl. A fogas egyik rossz tulajdonsága, hogy fagyosan elĂ©g nehĂ©z elrágni. Ezt elkerĂĽlendõ, ki kell venni a hĂ»tõbõl, jĂłval a szent Ă©tel elfogyasztása elõtt. Na, nálunk itt volt a problema forrása. Idõsebb András mintegy “elfelejtette” kivenni a három cápaállatot a jĂ©grõl. A vĂ©gĂ©t ki lehet találni. A halak kaptak egy plusz napot, hogy Ă©lvezzĂ©k a sarkvidĂ©ki Ă©ghajlatot a hĂ»tõben. (azĂłta elfogyasztĂłdtak)

Jött a jézuska is, mint annak rendje és módja. Hozott ezt meg azt, fõleg Andriskának Esztertõl jót. Ezt itt. Tényleg. Nem vicc.

Az édesszülõket szviccseltük, egy mini mekintost organizáltunk a süvöltõ warpc1.0 helyére. Természetesen minden nem lehet jó, a frau ajándéka még valahol a nemzetközi posta szövevényes rendszerében van. Mondhatni nem érkezett meg. Sose bízz zöld rövidgatyásokban.

Tömören ennyi, andráspajtás visszatért az alkoholgõzzel szakácsélményekkel teli gyõrbe, én meg itthon lógatom a lábamat jól. Este elmegyünkhiphoppzenére lóbálni a kezünket bjudapestre, de egyébiránt láblógatós a helyzet.

na ja mégvalami. megnéztük andróssal a helyõrség (the outpost) címû filmet. zombi nácik megzombulnak. féltünk mint a szemét, pedig nem is horror. de ajánlom, mert mókás.