Ez már rĂ©gi törtĂ©net, de remekĂĽl lehet rajtam röhögni, szĂłval csak-csak megosztom. TörtĂ©nt vala, hogy a remek kis motoros pajtásaimmal elmentĂĽnk gokartozni , ahol bizony lehetõsĂ©g volt lasertag-et játszani. Nem, nem lĂ©zerkardot. Mi a Lasertag? A Lasertag (magyarul lĂ©zercsata, lĂ©zerharc) egy Ăşj csapatjátĂ©k, amely fejleszti a stratĂ©giai gondolkodást, a vezetõi kĂ©szsĂ©geket, a csapatmunkát… ElmĂ©letileg vicces hasznos mĂłkás játĂ©k – olyan mint a paintball, csak lĂ©zerfegyverrel lõsz. ElmĂ©letileg…
Gyakorlatilag egy cigányputri kaliberû helyen futkostunk mûanyag fegyverekkel, egymásra 30 centirõl lõve. Nulla értelme volt, viszont az egyik teremben egy remek 3-5 centis padka volt a szoba kellõs közepén. Na egyet lehet találni, ki esett pofára benne.
Nyert.
De nem csak elestem, hanem nyĂ©len nekiestem a szembejövõ falnak. Ă–sszeestem izibe, a kispajtásaim prĂłbáltak felmerni. Ezt elĂ©gĂ© akadályozta, hogy a bal kezemben (figyelem, szakkifejezĂ©s következik) kibaszott fájdalom jelentkezett. Mondom csaknem na ne deháthogy eltört? ennyitõl nemlehet haggyálmár. Kicsit mĂ©g szenvedtem, majd kiadtam a parancsot: mentõt ide, medikoptert! A pajtik hĂvták KIT-et a számot, ahol termĂ©szetesen a válasz: tessĂ©k bejönni. MegprĂłbálkoztunk a megindulással, de nem igazán Ă©reztem magam kĂ©szen a dologra. Azt hiszem itt kezdtem el a magyar egĂ©szsĂ©gĂĽgyet kedves szavakkal (gecik, köcsögök, stb) illetni. A 3. telefonra aztán mĂ©giscsak kĂĽldtek egy mentõt, ami gyenge 20 perc alatt ki is Ă©rt. Bejönnek a srácok, rettentõ jĂł fejek. NĂ©zik, vakarják, aztán hozzákötik a kezemet a testemhez “mĂ©g jĂł hogy ezzel nem indultál el, beájultál volna a fájdalomtĂłl”. Remek köszi hogyafaszba hoztam ezt össze miezmár mibajom.
Veretjük a mentõvel, minden fékezés egy külön öröm. Beérkezünk a Merényi kórházba, ami felõlem akár Debrecenben is lehetett volna. Várok a váróban, körülöttem a friss jégen elesett alkeszek. A velem tartó pajtások elszórakoztatták a folyosó népét, miközben végre sorra kerültem. Röntgen, kézi vizsgálat, fejcsóválás.
BeszĂ©lj ember, mi a diagnĂłzis. Könyökficam (Gyakori sĂ©rĂĽlĂ©s a kontakt Ă©s a kĂĽzdõsportok mĂ»velõinĂ©l. A ficam következtĂ©ben a rögzĂtõ szalagrendszer is sĂ©rĂĽl. A mechanizmust tekintve indirekt (nyĂşjtott karra esĂ©s) mĂłdon jön lĂ©tre. A ficam során Ă©r- Ă©s idegsĂ©rĂĽlĂ©s is bekövetkezhet. )
Nem vagyok feldobva, mondom szikĂ©t azt ne! KĂ©rdezi az altatĂłorvos, mit Ă©s mikor ettem, mert õ biza bekábĂtana, buli az Ă©let. Mondom 2 Ăłrája, “hát az szopás, akkor mĂ©g 4 Ăłrát várunk”.  Levert a vĂz (ami mĂ©g bennem volt), mondom csináljatok valamit beszarok. HĂĽmmögnek, szĂłlnak a kĂ©tajtĂłs szekrĂ©ny ápolĂłnak (legyen a neve Zsolt) – prĂłbáld már visszarántani.
Megpróbálta.
Ti ne prĂłbáljátok. Fájt. Mondom állj hellĂł. Röhögnek, Ă©n is, kĂnomban. Jön az altalĂłfĂĽhrer, azt mondja van mĂ©g egy megoldás, de az veszĂ©lyes meg nem tuti. Nem tudta, hogy a közĂ©psõ nevem beargrylls, a veszĂ©llyel kelek. Ok rendben fekĂĽggyĂ©, beadok a nyakadba egy cuccot, de ne mozogj mert ha rossz helyre adom buktuk a projektet. Adjad injektáljad ne kĂmĂ©lj. Megkezdõdött a procedĂşra, egy szĂşrás majd a kĂ©rdĂ©s “hol zsibbad”. SzerencsĂ©re profi volt az ember, Ă©s 2. prĂłbára eltalálta az ideget, mert a kezemen futott a zsibbadás. Ez után vártunk mĂ©g egy fĂ©l Ăłrát mire elzsibbadtam, majd nekidurálták magukat. Közben persze ment a röhögĂ©s, pánikkeltĂ©s, remek hangulat volt. Komolyan, ilyen jĂł társaságban Ă©rdemes az embernek az Ă©letĂ©Ă©rt könyörögnie. Na ott tartunk, hogy zsibbadok, doki elkezdi hĂşzni csavarni a karomat. Fájdalom már semmi, viszont viccesmĂłkás ahogy kattog ropog a csont. De sajna akárhogy csĂ»rte csavarta, csak nem akart visszamenni. Jött a korábban emlĂtett kismĂ©retĂ» haver egy szintĂ©n zenĂ©sz kollĂ©gával. Doki felugrott az ágyra amin fekĂĽdtem, 2 csávĂł nyomott lefele, doki meg hĂşzott. NehĂ©z átadni a helyzet komikumát, volt ott szitkozĂłdás Ă©s alternatĂv gyĂłgymĂłdok (“menjĂ©l már vissza mi a bajod”). JĂł pár perc kĂĽzdelem után egyszer csak KATT, visszaugrott. Mondhatom kibaszott jĂł Ă©rzĂ©s volt, ahogy elmĂşlt a nyomás/feszĂtĂ©s. Doki aggĂłdva tekint, mondja mostugrikahalavĂzbe.  NĂ©zem nemĂ©rtem, megemeli, elengedi, vigyorog. Mint utĂłlag kiderĂĽlt nem elĂ©g ha visszaugrasztják a helyĂ©re, ha a szalagok nagyon sĂ©rĂĽltek, akkor rögtön kiugrik Ăşjra, Ă©s jön az ipari mĂ©lyfĂşrás. Mázli, hogy bĂrták, tartottak –  a doki egy kĂ©sõbbi vizit során elmondta, hogy 99% biztos volt, hogy mĂ»tĂ©t lesz, olyan szarul nĂ©zett ki a karom.
Vigyorgás, gipszelĂ©s, tessĂ©k bennmaradni egy Ă©jszakát – mivan? Az altatĂłfĂ»rer köti az ebet a karĂłhoz, olyan erõs Ă©rzĂ©stelenĂtõt kaptam idegpályába, hogy átterjedhet a tĂĽdõmre, Ă©s akkor nyugodtan megfulladok. Na remek, kĂ©rek egy junior suite-t, izibe.
Ez volt az esemĂ©ny igen izgalmas leĂrása, remĂ©lem mindenki remekĂĽl szĂłrakozott. SikerĂĽlt egy 10 Ă©ves mĂłdjára elesnem Ă©s elbaszni a bal könyököm. KĂ©rdezte mindenki, sĂbaleset – hát ennĂ©l sokkal lĂşzerebb 🙂 Közben letellt a 4 hĂ©t remek gipszben, Ă©s már 2 hĂłnapja gyĂłgytornára járok. Jelenleg 10 foknál tartunk, azaz ennyi hiányzik mĂ©g a teljes kinyĂşjtáshoz. Emelni, motorozni Ă©s feketelacival versengeni mĂ©g nem tudok – cĂ©l a jĂşnius, amikor már szeretnĂ©k motorozni nyĂ©len.
TermĂ©szetesen nem kĂvánok sem Neked, se másnak ilyen problĂ©mát, de ha ez kell, hogy Ărj (Ă©s Ăgy!), akkor, szĂłval, hát, hogy is mondjam…
szúrta: dvorcsakl — May 7, 2012 @ 7:22 am