2010 volt ama varázslatos Ă©v, amelyben vĂ©ge szakadt a matáv t-home uralmának az Ă©letemben. Magam sem tudom pontosan, miĂłta vagyok velĂĽk szerzõdĂ©sileg. Volt barátom az axelerĂłs fĂłka, matávnet, t-online, t-home…

Annyi biztos, hogy az elsõ internetszerĂ» Ă©lmĂ©ny az Ă©letemben a command & conquer elsõ online játĂ©ka volt. Mivel a szoftot ’95 karácsonyára kaptam ajándĂ©kba, valamikor ’96 elejĂ©n prĂłbálkozhattam a westwood online-ba csatlakozni Akkoriban mĂ©g ezĂ©rt is fizetni kellett, nem csak az internetĂ©rt -anyaapa valahogy csak megengedte, hogy a bankkártyájukat használjam. AzĂ©rt ez gyenge 14 Ă©ve nem volt olyan egyĂ©rtelmĂ». Az egy dolog, hogy van bankkártyánk, de hogy megadjam az adatait valami ismeretlen játĂ©kfejlesztõnek? ZárĂłjelben jegyzem meg, hogy a matavnet által akkoriban biztosĂ­tott minõsĂ©gi betárcsázĂłs internet nem volt elĂ©g a C&C-hez. SzĂ©tlaggoltam mire eljutottam az USA szerverre.

Na de ez csak egy zárójeles infó volt. Szóval velem vannak 14 gyenge éve. 2010 elején az UPC eljutott oda, hogy végre a budapösti albérletembe is beköthetõ a szolgáltatásuk. Otthon már egy éve kb. a helyi kábeltv internetcuccára átálltunk, elérkezett, hogy az idõ, hogy utolsó adsl cuccot is kiirtsam. Bekötötték a szuperduper 30 megás cuccot (kár, hogy korlátozzák a torrentet a gecik), az ADLS-t meg átköttettem egy egyéb helyre. Mert sajna vannak elmaradott részek, ahol 3megás netért fizetünk 10 ezer pénzt.
NaszĂłval lemondtam megrendeltem, mondtam felejtsenek el örökre. Megadtam nekik egy telefonszámot, akit zaklatni kell a Ăşj bekötĂ©ssel…
Teltek múltak a matávmentes szép napok, egyszer csak csörög a tel.
“JĂłnapot a telefonosvagyok bejönnĂ©k” szinten. Na jĂł, nem jött mĂ©g be, csak egyeztetett. Mondom nem Ă©n vagyok aki (bár 2x megkĂ©rdeztĂ©k lemondáskor az ĂĽgyfĂ©lszolgálaton, hogy másik telefonszám?), megadtam a jĂłt. Mondom, kĂ©sz ennyi passz, nem basztatnak sosenem többet. Erre pár nap mĂşlva megint csörög. NemkĂ©rdez semmit, csak hadarja. Akkor kádden gyĂĽnnĂ©nk bekötni. Mondom nemezaszám tesóóó. HĂ­jjad a másikat. HĂ­tták. MegbeszĂ©ltĂ©k. Minden király.
Volt.
Ma reggelig. 7:30. Csörög a kurva telefon. “Itt vagyunk a ház elõtt, mostmár tĂ©nyleg bemennĂ©nk!”. SzerencsĂ©re álmos voltam, csak ledaráltam a másik számot, Ă©s aludtam tovább. 14 Ă©v boldogtalan egyĂĽttĂ©lĂ©s, Ă©s mĂ©g mindig kellek nekik? Most mát hetente hĂ­vogatni fognak, lassan randira is?

sikeres ember nem lehetek már. éppen installálom a windows live mail nevû csodaprogramot. félreértés ne essék, nem használni kívánom, egyszerûen édeszüleim mailbeállításait kell teszteljem egy asztali eszközzel.
mi sem egyszerûbb, live installer, és fél perc múlva fenn is van a program. azaz lenne, ha nem megint microsoftos megoldást választana. zavarja pár program a telepítõ futtatását, javasolja zárjam be õket. mindet. egytõl egyik.
leshotoltam, mégis milyen programokkal nincs kiegyezve.

nem lett volna egyszerûbb, ha azt mondja, hogy zárjam be a windows-t, mert az zavarja a telepítést?

aki érti a post címét, az most vérig lesz sértve. leszarom, nem kérek bocsánatot. aki nem érti, annak magyarul: gyerünk a moziba be! mindez hindiül. azért hindiül, mert ilyen kellemesen csengõ nyelvet beszélnek az indiaiak. nekünk csengett. így:

frauval elhaladtunk a sherlock holmes címû filmmûvészeti remekre a mompark feliratoz elõadására. a terem tele, utolsó sor, középen ülünk. helyetfoglalunk, tennénk le a fogyókúrás cukros italunkat az italtartóba. lehetetlen, az én oldalalom egy 120 kilós kreol bõrû indiai asszonyság blokkolja testével és ruhadarabjaival a tartót, eszter oldalán egy magyar harcos ránézésre programozó. sebaj, a földön is jó helye van. késõbb kiderült, ez egy jó döntés volt, mert kifogtuk a kifogyott-a-gépbõl-a-szörp-de-leszarjuk pillanatot. tömören kicsit narancsos szódát kaptunk, sokpénzért.

na de a film! az volt maga a mĂłka Ă©s kacagás. mármint abban az 5 percben, amĂ­g nem a programozĂłn döbbentĂĽnk, hogy hogyan kĂ©pes 120decibellel enni a nacsĂłszt. olyan hangorgiát rendezett, hogy a szuper tĂ©rhatásĂş filmremek sehol sem volt hozzá. szerencsĂ©nkre hamarosan elfogyott a csipsz, Ă©s Ă©lvezhettĂĽk tovább a filmet…

addig a fél percig, amíg a jobboldalamról félreértetlen hangokat hallok (andriska és oxi: nem, nem baszás volt). kérem szépen az indiai csávó (közvetlen egyel a betonpillangó mellett) kicsit lepihent aludni, és 140 decibellel (ezzel megnyerve az aznapi ki-hangosabb-és-tahóbb verseny a programozófejûvel) HORKOLT. basszameg mondom ezt nem lehet überelni.

hát lehetett. amikor egy-egy hangosabb jelenetnél felébred, kedves felesége csupa jóindulattól vezérelve elmesélte neki, hogy mi történt. HINDIÜL! jókat kacagtak és kommentálták az eseményeket, majd nézték egy icipicit, amíg apa újra be nem aludt. aztán indult minden elõrõl.

megszoktuk, elviseltük, leszartuk. asszed innentõl kezdve minden fasza? lónakafaszát:
a film fele után kĂ©t korkantás között eszter szagokat Ă©szlel. “te vagy ilyen olajszagĂş?” kĂ©rdĂ©ssel a pulcsimra veti magát, mondván a kajáldában ebĂ©dkor beszĂ­vta. de nem, a ruházatom kellemesen illatos. nyomozunk tovább a szag forrását tekintve, amikor is sanda gyanĂşnk lesz. lehet hogy az indiai nĂ©psĂ©g által keltett zörgĂ©snek köze van a szaghoz? Ăłvatosan jobbra nĂ©zek, nem vagyok Ă©n bunkĂłn bámulĂł. hát basszameg kiderĂĽlt, hogy az elõttĂĽnk levõ sorban ĂĽlt vagy 4-5 poronty apa-anya áldásos nĂ©pszaporulati munkásságábĂłl. Ă©s ezek a 14-20 közötti gyermekek Ă©heztek a buta film alatt. anya rĂ©sen van, mint egy igazi háziasszony, Ă©s perc alatt elõvarázsolt fejenkĂ©nt egy mekdĂłnelzes hamburit Ă©s sĂĽlt krumplit a zacsibĂłl, Ă©s szĂ©pen halkan szĂ©tosztotta.
kedvesen ügyesen befalták, és már élvezhettük is a végefõcímet. mert ügyesen elszórakoztattak addig, amíg vége nem lett.

a cĂ­m fĂ©lrevezetõ. a rövidĂ­tĂ©s az “offline music fesztivál”-t rejti, pedig jobban illene rá az “ohh my fuckin'” szĂłkapcsolat. az emlĂ­tett rendezvĂ©nyen jártunk tegnap este. a szojjetokszigĂ©n, a panka, egy egyĂ©b fiatalember, fraulein Ă©s rikkhárd. csendben jegyzem meg, hogy direkte ez miatt kocsikáztunk fel a nagybutapestbe, mert ez egy szĂ­nvonalas rendezvĂ©nynek tĂ»nt.

lónakafaszát

szerencsénkre az oxi rettentesen bennfentes, szóval VIP (viáji, jeah, hami megint lemaradtál) jeggyel ingyen mentünk be. Bent körbehordoztuk tekintetünk, de nem láttunk senkit. Tök üres volt a hely. Aztán rájöttem, hogy kicsit lefele kell nézni, és meglátom a kb. háromezer 14-16 éves korú résztvevõt. Panka azon kacagott, hogy milyen rémült arcokat bírtam vágni. Frankón fotózni kellett volna, ehhez képest a mappás erõsen-bi buli semmi volt. Mini méretû lányok maxi valagakkal, fültágítós fiúk, cigi és kábítószer szag munkamániás kertészek akik még este 10-kor is füvet nyírtak.
Beépített emberünk jelentése alapján tujuk, hogy a nõi vécében tizenévesek vállvetve hánytak, valószínûsíthetõen megártott nekik az az egy sör, amit menõségbõlszomjuk oltása végett ittak.
Zene is volt ám! Hiszen ez egy múzikfeszitivál volt. Szokásos magyar hiphoprep színvonal, döng a zene, a szövegbõl egy kanyit nem értesz.A közönség tombol, mert ismert külföldi alapokat raknak be, és arra beszélnek magyarul. Színvonalnak nincs itt helye? A színpad elõtt a kemény mag ha volt zene ha nem lóbálta a jobbkezét. Megkívántuk hallgatni a punnany massif nevû formációt, ám õk -mint a sztárok- hajnali 1-kor léptek fel, így sokat kellett várnunk rájuk.

Elárulom a titkot. Nem vártunk. 9:05-kor érkeztünk, és kb. 9:55-kor távoztunk is. Öregek vagyunk már ehhez, sok volt a hatás. Andriskát nagyon hiányoltam, õ biztos talált volna magának nõket pajtásokat.
Ténylegszarvolt. Ne is irgykedjetek, hogy nem voltatok ott. Hami, te se irigykedj a VIP miatt, mert ma tudtuk meg, hogy volt VIP részleg, ahova nem mentünk. Ha tudtuk volna, még most is ott lennénk!

ha jĂłl emlĂ©kszem, ez már ilyen tradĂ­ciĂł. Mármint, hogy postolunk a szentkarácsonyi Ă©lmĂ©nyekrõl. Bár andriska orr-mĂ»vĂ©szetĂ©t nem fogom tudni felĂĽlmĂşlni, azĂ©rt ideszántok pár sort. NaszĂłval a szentkarácsony az nálunk mindig izgalmas. Karácsonyfa dĂ­szĂ­tĂ©sbõl családi veszekedĂ©s, satöbbi. Itt ezt most megfejeltĂĽk azzal a könnyĂ­tĂ©ssel, hogy kicsi fánk van, tehát a dĂ­szĂ­tĂ©s nem olyan nehĂ©z. Bár most is elhangzottak olyanok, mint “huszonnyolcĂ©ve Ă©lek veled Ă©s minden Ă©vben megprĂłbálod vitorlaszerĂ»en felrakni az Ă©gõket” , de ez semmi sem volt. TĂ©nyleg, röviden Ă©s tömören annyi mondhatok, hogy ilyen nyugodalmas karácsonyfánk mĂ©g sosem volt. Haha, de a hal! Na az kárpĂłtolt. Mindig esszĂĽk degesszámra (lĂ©tezik ez a szĂł?) fogast jĂłl. A fogas egyik rossz tulajdonsága, hogy fagyosan elĂ©g nehĂ©z elrágni. Ezt elkerĂĽlendõ, ki kell venni a hĂ»tõbõl, jĂłval a szent Ă©tel elfogyasztása elõtt. Na, nálunk itt volt a problema forrása. Idõsebb András mintegy “elfelejtette” kivenni a három cápaállatot a jĂ©grõl. A vĂ©gĂ©t ki lehet találni. A halak kaptak egy plusz napot, hogy Ă©lvezzĂ©k a sarkvidĂ©ki Ă©ghajlatot a hĂ»tõben. (azĂłta elfogyasztĂłdtak)

Jött a jézuska is, mint annak rendje és módja. Hozott ezt meg azt, fõleg Andriskának Esztertõl jót. Ezt itt. Tényleg. Nem vicc.

Az édesszülõket szviccseltük, egy mini mekintost organizáltunk a süvöltõ warpc1.0 helyére. Természetesen minden nem lehet jó, a frau ajándéka még valahol a nemzetközi posta szövevényes rendszerében van. Mondhatni nem érkezett meg. Sose bízz zöld rövidgatyásokban.

Tömören ennyi, andráspajtás visszatért az alkoholgõzzel szakácsélményekkel teli gyõrbe, én meg itthon lógatom a lábamat jól. Este elmegyünkhiphoppzenére lóbálni a kezünket bjudapestre, de egyébiránt láblógatós a helyzet.

na ja mégvalami. megnéztük andróssal a helyõrség (the outpost) címû filmet. zombi nácik megzombulnak. féltünk mint a szemét, pedig nem is horror. de ajánlom, mert mókás.

Aki látja, elámul. Ez itten az új cudar tanyavilág. Tehénnel, madárkákkal, meg bajszos cudar legénnyel Kicsit idegesítõen sokat görgetõs, kicsit nagyon messzi, de mégiscsak cudar!

Vannak hibák, meg lehet nem túl kényelmes használni. Írjátok le a véleményeteket, meg a javaslatokat, és majd jól megfogadjuk õket. (a twitter okosságban szarok az ékezetek, jelenleg nem értem mi okozza).

András meg majd ír szépet a régirõl meg az újról. Mert ez neki is meglepetés.

ezt is megértük! végre találta valamit, ami nem mûködik firefoxban, viszont operában tökéletesen, és nem valami aprócseprõ szarság:
a firefoxot egyvalami miatt használom, az pedig a firebug, amivel gyorsan lehet on-the-fly (magyarul: a légyen) css-t szerkeszteni. a jelen helyzet: a céges extranet headerjét és menüjét kell átszinezni, azonban a firebugban hiába írom át vagy kapcsolgatom ki a style-kat, nem történik semmi. pont leszarja. nem a gépemben van a hiba, mert megnéztem a zindexen, és ott mûködik. valami specimális kód lehet az oldalban, amitõl lehal. ugyenezt tapasztaltam az új (*bréking news*) cudar template készítésekor, azaz azon a WP témán sem mûködik.

összefoglalva, valami _nem jó_
hirtelen eszembe jutott, hogy hovagondolsznetovább az operában is van valami firebug szerü cucc, nosza! dragonfly a becsületes neve, jól el van dugva, de miután bekapcsoltam, csodálatosan szerkeszti a css-t.

tudom, hogy ettõl nem fog mindenki rohanni operára váltani, de azért végre valamit mi csinálunk jobban.

asd
az asd általánosságban 3 egymás mellet lévõ betûa billentyûzeten. cyber hülyegyerekek körében elõfurduló , unalomûzésre használatos értelmetlen msn szleng.

példák:
És ma voltam a plázában. asd.

ikszdé
ez egyfajta 21. századi netes “jelzĂ©s”, körĂĽlbelĂĽl olyan, mint a kacsintás Ă©lõben.
DE ez a debilek jele, ezzel jelzed, hogy te is egy 10-30 év közötti lúzer vagy, aki még ahhoz is balfasz, hogy valami értelmeset találjon ki, és bepötyögje-ha már arra nincs lehetõség, hogy elmondhassa -az aktuális csetbe, fórumba.

egyszerĂ»bb “odaikszdĂ©zni” egyet, jelezve tehát, hogy te is egy debil vagy, aki már azon is halálra röhögi magát, ha leĂ­rják neki pĂ©ldául azt, hogy:”a fĂ» zöld! Ă©rtitek xD xD”

további bölcsességek: http://nepszotar.com

ez a pesti ember úgylátszik konstans itt a cudaron.
tegnap nagyban sütömfõzöm a wokzöldségeket, berepül egy kis éjjelilepke a konyhába. nagy nehezen elfogom egy mûanyag dobozzal, kiteszem az ablakon. mire visszahúztam a kezem, már benn is volt újra. közben kevertem vadul az ételt, elfogtam megint. ha a teraszajtón teszem ki, akkor 3 ajtót kell kikulcsoznom és zsilipelnem magam: úgy döntöttem, kieresztem a lépcsõházba. kinyitottam a kisablakot az ajtón, és huss ki a lepke. pár másodperc múlva csöngetnek. szembenlévõ bácsi az, morcosan néz:
“nálunk nem szokás a szemetet kidobni a folyĂłsĂłra”

nĂ©zek bután, sz e m e t e t? igen, õ látta, hogy kidobtam a szemetet. mondom ja hogy ha, az egy kis lepke volt. nem, az nem lepke volt, tuti szemĂ©t. nagy nehezen csak meggyõztem (mondjuk tökre nem volt egy halom rohadĂł cucc az ajtĂł elõtt, szĂłval nemtudom mit dobhattam volna mĂ©g ki)…
de akkor is, betámad a szomszéd? nagyon duuuurva

frankĂłn. nem akarom állandĂłan fikázni budapestet… de kĂ©nytelen vagyok. mert mindig valahogy belefutok egy igazi parasztba, akire nem tudok mást mondani, mint hogy “pesti”.
Ă©s itt nem a buszsávbĂłl elĂ©m bevágĂł köcsögre gondolok, aki miután ledudálom, kiugrik a kocsibĂłl Ă©s jön nindzsázni…. nem, õt leszarom nagy Ă­vben – csak a forgalmat blokkolja.
de amikor segĂ­tsĂ©gre lenne szĂĽksĂ©ge az embernek, Ă©s a bĂĽdös ribanc a humanicos kedves hölgy pont szarik az elvárhatĂł viselkedĂ©si normákra….

kifejtem:
kinéztem egy cipõt, akcijóssan. de sajnos nem figyeltem meg, hogy van-e belõle 42-es méret. ma eldöntöttem, hogy megvenném, na de minek szopjak be fél-egy órát a dugóban a váci utcai humanicba, ha pont nem lesz belõle. gondoltam (naívan), hogy jól megkérdezem õket telefonon.
23. csengésre felveszi egy nõ (gondolom kurva elfoglalt lehetett).

-kezicsókolom, jóestét, nagy segítséget szeretnék kérni, kinéztem egy adidasz cipõt, de nemtudom van-e méret, tessékmármegnézni nekem
-megvan a kódszáma? (sajnos kaffogó, paraszt stílust nemtudok itt érzékeltetni, de hidd el akkora tahó volt)
-óó. persze, az adidasz oldaláról kinéztem.
-az nem jó, a humanicos kódszámot mondjam!
-hát mondom ha azt tudnám, akkor a méret nem lenne gond.
-sajnos nem tudok segíteni. be kellene fáradni a boltba
-befáradnék, de 1 óra kocsival, tessék már megnézni.
-de kód kell, anélkul a KOMPÚTER nem tudja
-de netessékgharagudni, 3 darab van belõle, csak rá kell nézni a dobozokra.
-MI AZ HOGY 3, TAL�N 23! (így, üvöltve)
-az, hogy leĂ©rtĂ©kelt, Ă©s egy kupacban van az összes doboz belõle… (nem Ă©rtem, hogy bĂ­rtam mĂ©g mindig normálisan beszĂ©lni)
-aha…-hosszĂş gondokodás- fĂ©rficipõ?
-igen (éreztem, hogy nyertem, most kénytelen lesz megnézni)
-nemtudok segíteni, mert az emeleten vagyok, a férfi cipõk meg a földszinten!!
-akkor legyenszĂ­ves lekapcsolni.
-NEM LEHET. tessék bejönni. viszonthallásra.

paff. lenullázott a nõ. kibaszott a világgal is. micsoda hülye emberek vannak, akik szeretnének cipõt venni. oda kéne sétálni a polchoz (pontosan megmondtam volna neki, hol van és melyik cipõ). de minek? alkalmazott, ugyanannyit kap ha kedves meg ha tajparaszt akkor is. mondjuk ha rajtam múlna, max egy oltári sallert kapna.

ja hogy mi a vége? felszívtam magam, beültem a kocsiba, elmentem (20perc dugóval megúsztam negyed8kor). volt 42-es. felpróbáltam, örültem, megvettem.